A legtöbb nyelvtanuló számára kifejezetten fontos, hogy tudjon beszélni is az idegen nyelven. Ez persze teljesen természetes, hiszen a legtöbben azért tanulunk nyelvet, hogy élő kommunikációban használni is tudjuk.

Persze lehet ezen kívül sok már cél is, például jó érzés sorozatot nézni eredeti nyelven, esetleg könyvet olvasni vagy elegáns leveleket megfogalmazni mondjuk a munkahelyen. Mégis, a beszéd gyakran kiemelt helyet foglal el.

 

Nem szeretek mellébeszélni. Ha nyelvet tanulsz, abba energiát kell fektetni. Ugyanúgy, ahogy bármi másba is, ha valamit meg szeretnél tanulni vagy egy célt el szeretnél érni. Maratont sem úgy fut az ember, hogy egyik nap 2 km után kapkodja a levegőt, két hét múlva pedig már megy a maraton. Ez az egész folyamat idő és energia.

Viszont nem mindegy, mennyi energiát fektetsz bele és hogyan.

Neked milyen érzéseid vannak, ha előkerül a fordítás szó?

Szívesen fordítasz? Esetleg úgy gondolod, kidobott idő és ehelyett az idegen nyelvbe veted bele magad és amennyire csak lehet, kiszorítod a magyart a tanulásból?

Még a múlt század közepe tájékán nagy divat volt fordítási alapokra helyezni a nyelvtanulást.

Az ember nekiállt mondatokat fordítani és várta (ha csodát nem is) a tudást. Manapság az a divatos, ha a beszédre és a sok kommunikációra helyezzük a hangsúlyt és sokan azon a nézeten vannak, hogy a tanulási folyamat legelejétől ki kell zárni a magyart. Csak az idegen nyelvet kell használni.

 

Hatékonyság. Folyamatosan belebotlunk ebbe a szóba. Hatékonyan edzeni, hatékonyan dolgozni, időt beosztani és persze tanulni. A dinamikus, sokszor rohanós világunk részévé vált. Minél kevesebb energia ráfordításával szeretnénk minél jobb eredményeket elérni. Ez persze érthető, hiszen ki szeret rengeteg rengeteg időt és energiát fordítani valamire, aminek alig van látszatja?

Itt a helye a kérdésnek: Te hatékonyan tanulsz nyelvet? Időben, tananyagban, tanulási technikákat illetően? Ezen kívül a költséghatékonyságról is ejtek 1-2 szót.

Az 5 tévhit a nyelvtanulásról sorozat 3. részét olvashatod most.

Természetesen van igazság abban az állításban, hogy ha külföldön élsz, sokkal könnyebb megtanulni egy nyelvet. Nyilván nem úgy értem, hogy japánul tanulsz és Angliába költözöl ki, hanem a nyelvet párosítod a megfelelő országgal. :)

Ha egy időre külföldre költözöl, az nem árt. Ha sokat utazol a célnyelvi országba, az sem árt. Valóban, igaz ami igaz, sokat lehet tanulni, hiszen bárhová lépsz is, hallani fogod a megtanulni kívánt nyelvet. Vagy nem.

 

Az egyik nagyon kedves tanítványommal beszélgettünk a múltkor a telefonos alkalmazásokról. A karantén már tartott. :) Egyetértettünk abban, hogy néha kezd már sok lenni az online világból. Hiszen azon kívül, hogy sokan online dolgozunk, a gyerekek házi feladatait is online adjuk le, online keresünk receptet az ebédhez, online beszélünk ismerősökkel, barátokkal, akikkel nem tudunk most találkozni, online veszünk részt 1-1 konferencián. Az embernek néha zúg a feje a sok online dologtól.

Emlékszel, mennyit lehetett ezt hallani régen? És talán van, aki még most is ezt mondja. “A nyelvtanuláshoz fenék kell.”

Persze, hogy kell, de mihez nem? Evéshez, iváshoz, tánchoz, alváshoz és még sorolhatnám. Fenék mindenhez kell, mert enélkül elég furán néznénk ki. Gondolom érted, hová szeretnék kilyukadni. :) Nem abban az értelemben kell ez a tesrészed, hogy ülj rajta az íróasztalodnál órákig. Egyfelől ez rémunalmas, másfelől az ember nem tud órákig ülni és feszült figyelemmel magolni. Huhhh….a Te hátadon is végigfutott a hideg, csupán azáltal, hogy ezt elképzelted?

Sokan tanulnak nyelvet dalszövegekből. Vannak dalok, amelyek abszolút alkalmasak arra, hogy szavakat, kifejezéseket tanuljunk belőlük és vannak emberek, akik nagyon fogékonyak erre. Ha Te is közéjük tartozol, ez a cikk segíthet, hogy többet hozz ki a dalokkal való tanulásból. Mutatok 3 ingyenesen használható oldalt, ahol ezt megteheted.

Nézzük! :)

 

Miért kiváló a podcast nyelvtanuláshoz?

 

Sokan már ismerik a podcastokat és lelkesen hallgatják is őket. Sokan még ismerkednek velük, de az is lehet, hogy van még nyelvtanuló, aki még nem barátkozott meg ezzel az izgalmas műfajjal.

Ezt a cikket az ihlette, hogy több embertől hallottam mostanában, hogy gondja van a hallás utáni szövegértéssel. Nem azzal, amikor valaki szépen, tisztán, lassabban beszél hozzájuk, hanem azzal, amikor tényleg pörögnek a szavak, mondatok, esetleg más is bele- beleszól a beszélgetésbe. Hiszen a valós életben ritkán beszélgetünk valakivel úgy, hogy csak az ő és az én hangomat lehessen hallani.

Page 1 of 2